2008. szeptember 26., péntek

Dátum

"Hogy újra légy,
csak egy szó kellene,
s olyan szó nincs."
Szabó Lőrinc

"Leállt a szív, mely értünk dobogott,
Pihen a kéz, mely értünk dolgozott.
Számunkra te sosem leszel halott,
Örökké élni fogsz, mint a csillagok."

"Síromnál sírva meg ne állj!
Nem ott vagyok, nincs is halál."
Mary Elizabeth Frye

"Alszik. Üldözte őt a sors ezernyi bajjal,
És mégis élt, amíg mellette volt egy angyal.
Meghalt. Oly egyszerű a magyarázata:
Mikor a nap lemegy, beáll az éjszaka."
Victor Hugo

"Hiába ültetünk sírodra virágot,
eltemettünk ide egy egész világot."

"Csoda volt, hogy éltél, és bennünket szerettél,
nekünk nem is haltál meg, csak álmodni mentél.
Egy reményünk van, mi éltet és vezet,
hogy egyszer majd találkozunk veled."

Holnap lesz hét hónapja, hogy itthagyott minket. Hogy itthagyott engem. És még mindig rettenetesen hiányzik, és az űr, amit maga után hagyott, egyre nagyobb.

2008. szeptember 22., hétfő

Az első hét

Az elmúlt egy hetem baromi fárasztó volt. Röviden. Hosszabban meg mindjárt kifejtem :)
Szóval 15-én volt az első nap az egyetemen. Hajnali ötkor kelés, egy pillantás az ablakon keresztül a kinti világra: szakadó eső. No remek. Sebaj, túléljük. Csakhogy nem gondoltam, hogy ennyire hideg lesz... Farmerdzseki, kapucnis pulcsi plusz egy póló kevésnek bizonyult egy ilyen napra. Főleg hogy a nap nagy részét ázással töltöttem :D Kicsit késve értünk be az első órára, de nem volt gond, mert a tanár utánunk 10 perccel esett be, és rögtön közölte, hogy inkább negyed 9kor kezdjük az órát, mert nyolcra képtelenség beérni a hétfő reggeli csúcsban. Óra után volt egy hosszabb szünet, így elmentem Moncsival az előző munkahelyére, ahol még el kellett intéznie pár dolgot (közben áztunk). Vissza az egyetemre, ahol találkoztam Matyival, és mivel aznap voltunk nyolc hónaposak, elvitt moziba két filmre ^^ (persze gyalogoltunk a Ferenciek terétől a Blaháig, mert hidegben és esőben az a legjobb xD). Westendben néztük a filmeket, a Wall-e-t (nagyon tetszett, imádom :)) és a Kung-fu Pandát (nem is volt olyan rossz :D). Utána Kedves elkísért a Móriczra, ott beültünk a Pár perc krumpliba enni, majd hazajöttem (fél nyolcra sikerült hazaérni...). Ettem, tévéztem kicsit, fürdés aztán ugrás az ágyba.
Másnap ismét ötkor kelés... Bevánszorgok nyolcra, erre ott derül ki, hogy elmarad az óra :/ Valahogy eltöltöttük az időt 10-ig, amikor beültünk szintagmatan előadásra.. Hát bár ne tettük volna xD Rettenetesen unalmas, nehezen érthető tárgy, ami ráadásul nem is érdekel... az utolsó 10 perc már fizikailag fájt, azon gondolkoztam, hogy sikítva kirohanok a folyosóra, ha nem lesz azonnal vége. Túléltem valahogy, aztán ismét várakoztunk a következő óráig, ami szintén elmaradt, mivel ugyanaz tartotta, aki a nyolc órait tartotta volna... Szóval siettem haza pihenni inkább.

A szerdai órarendemben némi változás történt, csak reggel nyolctól volt egy előadásom (azóta már ismét módosult, ehh), szóval úgy döntöttem, inkább alszom végre :D Kora délutánra pedig megbeszéltem egy találkozót Angyalkával és Matyival a Nanában, mivel aznap volt a névnapom, meg amúgy is, miért ne? :D Szóval olyan kettőtől hatig ücsörögtünk ott, jókat beszélgettünk :)

Matyi és én a Nanában :D


Angyalka, DC és én a Nanában :D :D

Csütörtökön csak 10-re kellett mennem, egész fél hétig aludhattam :D Viszont 10-től szintagmatan szemináriumom volt, és sikerült úgy végigülnöm a 90 percet, hogy kb. egyetlen szót sem fogtam fel abból, amit a tanárnő lelkesen magyarázott :D Szóval totál zombiként tántorogtam ki a teremből (Moncsi nemkülönben), s rohantunk is a dohányzóba, hogy felfrissítsük a tüdőnket némi kátránnyal. Közben megjelent Kedvesem is, akivel ott maradtam egész kettőig, amikor kezdődött az órája, én pedig hazajöttem. Jó volt vele az a két órácska, szeretem az ilyen együtt töltött időt, amikor csak ölelkezünk meg beszélgetünk :)
És elérkeztünk a péntekhez, amit egész héten vártam (ezen kívül csak a hétfőt vártam jobban, mert tudtam, hogy jól fog telni a nyolc hónapos "ünneplés" :D). Tíztől ismét órám volt, aztán fél egytől még egy, de negyed kettő körül már végeztem is és siettem haza. Itthon arra volt időm, hogy egyek, fürödjek és kitaláljam mit veszek fel, aztán már indultam is a buszhoz. Hát a 18:27-es 23-kor elhúzott az orrom előtt (pedig látta az az idióta sofőr, hogy futok, de miért is várt volna még kb. 20 másodpercet, míg odaérek -.-), szóval hazasprint, körbetelefon, hogy kések, aztán visszasprint a 18:57-eshez. 19:45 körül meg is érkeztem a Móriczra, ott találkoztam Zsuzsival, aztán a Határ úton csatlakozott Erika és természetesen Matyi (kaptam tőle egy hatalmas tábla Boci csokit névnapra :$). Felszálltunk a 50-es villamosra és végre eljutottunk a Téglagyári Megállóhoz. Már játszott az előzenekar, de nem bánom, hogy lemaradtunk az elejéről, mert borzalmas volt... Mikor aztán fél10 körül megjelentek a Special Guest tagjai a színpadon, fellélegeztünk, hogy végre zenészek vannak a színpadon...
A koncert ismét fergeteges volt, új setlistet játszottak, voltak saját számok is (amik nekem személy szerint nagyon tetszenek), szóval remek volt a buli. Ja, persze ott voltak Angyalkáék is, ők nem sokkal utánunk érkeztek, még ők is hallottak a csodálatos előzenekartól egy vagy két számot xD A koncert után Kareszék és Zsuzsiék le is léptek rögtön; mi négyen még ott ücsörögtünk kicsit, Angyalkával ittunk egy Jagert David egészségére (ma van a születésnapja^^) aztán ki lettünk tessékelve a helyről, szóval négyesben elindultunk keresni vmi kocsmát, ahol tudunk még beszélgetni kicsit. Nagy nehezen találtunk azt hiszem a Ráday utcában egy helyet, ami ugyan elvileg már zárva volt, de azért kaptunk sört és beszélgettünk a pincérlánnyal. Olyan 3 óra körül elindultunk hazafelé; a Kálvinon elköszöntünk Angyalkáéktól, és Matyiék felé vettük az irányt. Útközben volt egy vitánk, amiről nem akarok írni, mert nem jó rá gondolni, és különben is megbeszéltük és kibékültünk... Azért volt, mert hát kicsit ittunk és ez kihozott mindkettőnkből dolgokat... Összességében azért jót tett, de nagyon remélem, hogy soha többet nem lesz ilyen. A szombatot és vasárnapot Matyinál töltöttem, és nagyon jó volt (még annak ellenére is, hogy közben kezdett előjönni a megfázásom). Jó volt együtt aludni és nem csinálni igazán semmit, csak filmeket nézni meg enni :D Anyuját is nagyon szeretem, csinált nekem hársfateát hogy jobban legyek, meg kaptam névnapomra Sacher tortát (ami a kedvencem :D), szóval isteni volt ^^ Este apu értem jött, mert nem éreztem magamban elég erőt, hogy két órát buszozzak a városban. És ma meg itthon maradtam betegszabin, mert nemhogy javulna a helyzet, de inkább romlik :/ Esküszöm, inkább mennék suliba, minthogy itthon krehácsoljak meg fújjam az orrom egész nap -.-'. Szóval most azt várom, hogy jobban legyek, és újra együtt lehessek Kedvessel (remélem, ő nem lesz beteg...), és megköszönhessem neki ezt a csodás hétvégét :) Ja és persze még nem kapta meg az én ajándékomat, de ami késik, nem múlik :D

Azt hiszem, most ennyi :D

Bye: ZoSo


U.I.: Képek az SG koncertről később :D

2008. szeptember 18., csütörtök

A Beautiful Lie

in 2003, there were over 20,000 deaths in europe
...and more than 1,500 deaths in india...
caused by an extreme heat wave
[the inuit telling about how the ice used to be and that it is melting]
filmed entirely on location 200 miles north of the arctic circle
greenland's massive ice sheet is shrinking


hope

we are at war
with our planet

change

change

or

die

can you make a difference?

hope

lie

live, die, bleed

help help help help help

over the past 50 years
the average global temperature
has increased
at the fastest rate in history

the artic ice sheet is losing as much as 36 cubic miles of ice a year
a massive ice shelf the size of rhode island broke off from antarctica in 2002

make change

92 percent of the lewis glacier, mt. kenya's largest glacier, has melted in the past 100 years.

global warming is already causing damage in many parts of the united states

fight

numerous long-term changes in climate have been observed

ignore/suffer

changes in arctic temperatures and ice,
widespread changes in precipitation amounts,
ocean salinity,
wind patterns,
and aspects of extreme weather

droughts
heavy precipitation
heat weaves
tropical cyclones

the arctic's ice cap is declining at 9 percent per decade

over 100 million tons of garbage is floating in the pacific ocean

snow cover and ice extent have decreased

react

change
or die

change
or die

change
or die

carbon dioxide levels could be as high as 970 parts per million by the year 2100

take

give

the north pole may be entirely ice free by summer of next year

react

it's your planet

are you taking care of it? are you taking care of it? are you taking care of it? are you taking care of it? are you taking care of it? are you taking care of it? are you taking care of it? are you taking care of it? are you taking care of it?


the past nine years have all been among the 25 warmest years on record

the u.s. is ranked #1 among large nations as a global warming polluter

the u.s. is ranked #1 among large nations as a global warming polluter

the us contributes 25% of global warming emissions,

despite representing just 5% of the world's population

there have been 0 bills passed by congress to cut global warming pollution

(zero)

make change
[insert 30 seconds to mars arrow]

losing glaciers reduces the amount of usable fresh water on out planet

live, die, bleed

take control

over the past 20 years,

regret

the u.s. fire season has increased by 78 days

greenhouse gases have atmospheric lifetimes of decades to centuries

killing our planet

help now

the 10 hottest years on record have all occured since 1990

save

disruption of habitats could drive many animals to extinction

polar bears

emperor penguins

life

emperor penguins

life

snow owls

life

snow owls

life

recycling one aluminium can saves enough energy to power your television

for three hours

failure

u.s. temperatures yould be 3 to 9 degrees higher by the end of the century

what are you doing to save your planet?

in the 2 years since 'a beautiful lie' was release nearly a fourth of the arctic ice shelf has disappeared...

this represents a loss of sea ice roughly equal to the size of california and texas combined or nearly five britains...

the time to act is now

please join us

abeautifullie.org


ABL 2.0

2008. szeptember 17., szerda

<3

Szerelmes vagy, mikor a mozdulatai lekötik minden figyelmedet.

Mikor a bánat majdnem olyan erős, mint az öröm.

Mikor kihívod, hogy megnézze veled a napfelkeltét, de az egyetlen, amit látsz, a fény játéka a haján.

Szerelmes vagy, ha mindent megtennél azért, hogy más legyél.

Ha mindent megtennél érte.

Szerelmes vagy, ha a fájdalom majdhogynem elviselhetetlen, de már a gondolat is, hogy távol légy tőle, sokkal rosszabb.

2008. szeptember 13., szombat

Az elmúlt néhány nap...

...egész remekül telt :) Hétfőn kevés alvás után picit nyűgösen keltem, és egy cseppet sem derített jobb kedvre, hogy esett az eső. Mindezen tevékenységét egész addig folytatta, míg az esernyő használata ellenére csurom vizesen fel nem szálltam a buszra... szinte abban a pillanatban csodás módon elállt a zuhé. A tömegközlekedés miatt ráadásul később értem be az egyetemre, mint terveztem, így 12-kor az orrom előtt csukódott be a TO ajtaja, h "majd egy óra után fáradjanak vissza". Leültem olvasni a társalgóba, de jött egy csoporttársam, így vele beszélgettem, meg aztán még összefutottam ismerősökkel, és elég hamar elszaladt az idő... visszamentem a TO-hoz (amit az épület felújítása miatt csak az egyetem körbejárásával és sok lépcsőzéssel lehet megközelíteni) és kétségbeesve tapasztaltam, hogy csöppet sokan vannak. Kicsit bepánikoltam és elmenekültem a tömegtől; épp töprengtem hogy most mi a fenét csináljak, mert a sort nem akaródzott végigvárni, mikor felbukkant párom és elrángatott a TO-ra :D Ráadásul elég hamar be is jutottunk (tán olyan 10-15 perc múltán).
Egyetemi ügyintézést követően átmentünk Matyihoz, ahol később csatlakozott hozzánk egy haverja is, és így hármasban beszélgettünk, kajáltunk, söröztünk, meg a fiúk játszottak a gépen, amit én csendben sörözgetve figyeltem :) Este 9 körül indultunk el (Kispestről) hozzánk (Diósdra). Negyed 12 felé ki is értünk :D (jelzem, ez a bkv és a budapesti közlekedés hibája, nem a távolságé). Fáradtak voltunk mindketten, mégsem feküdtünk le aludni, hanem jól bevacsiztunk, és nekiálltunk Scrabble-özni :D Azt hiszem, olyan hajnal 4 körül kerültünk ágyba :)
Ennek megfelelően a keddet rendesen átaludtuk: du. 4-kor keltünk :D a nap további részében evés, kávézás, filmnézés szerepelt; volt egy kisebb összezördülésünk is (kicsit hülyén viselkedtem, de megvan az oka, csak sajna mindig mások sínylik meg), aztán meg mikor párom átölelt, spontán rámtört a zokogás... Aminek örülök, mert rámfért már, hogy valaki vállán jól kibőgjem magam. Igen, még mindig a februári haláleset nyomaszt. Erről majd egy másik bejegyzésben írok talán. No, már túl voltunk a hisztin meg síráson, és nyugisan ültünk az asztalnál (scrabble parti rlz), mikor mozgásra lettem figyelmes a szemem sarkából: egy kiscica volt az. Szó szerint besétált az életünkbe a cigifüst miatt nyitva hagyott teraszajtón :) Megetettük, megitattuk, játszottunk vele; kiengedtük az udvarra, hátha csak elcsavargott valahonnan a közelből s visszamegy, de esze ágában sem volt ilyet tenni - velünk maradt. Köztünk aludt édesen egész éjjel, reggel keltett, hogy éhes :) A napot nagyrészt azzal töltöttük, hogy gazdát próbáltunk neki keresni, mert egyikünk sem tarthatta meg :( Felhívtunk sok embert, aztán végül egyik barátom visszahívott, hogy talált gazdát Grafitnak (így nevezte el kedvesem a színe miatt:)), és este hat körül Grafit, amilyen gyorsan besétált, el is tűnt az életünkből... Egy fiatal pár vitte el, nagyon szimpatikusak voltak, remélem, jó sora lesz a kis kandúrnak náluk :) Sajnos Dunavarsányba vitték, ami nincs közel, de azért tán meglátogatjuk a cicust... mindkettőnknek a szívéhez nőtt, és hiányoljuk is :) Íme egy kép róla:

„Azzal, hogy valaki egy macskával köt barátságot, csupán azt kockáztatja, hogy gazdagabb lesz.”

A szerda este ismét egy veszekedést hozott magával, de aztán persze ki is békültünk... Sajnos megtudtam valamit, amit jobb szeretnék nem tudni, de hát most már mindegy :) Hiába, én vallom "az amiről nem tudok, az nem fáj" elvet; aminek ismerete nélkül jól érzem magam és boldog vagyok, azt minek kéne tudnom? A felesleges fájdalomra senkinek nincs szüksége. No mindegy, ezt már nem lehet visszacsinálni, szóval marad az, hogy idővel majd nem fog ennyire bántani a dolog.
A csütörtököm elég mozgalmasan alakult: alig 3 órányi alvás után keltünk 9 óra körül; 3/4 1-kor volt ugyanis egy találkozóm a városban, mégpedig a Magyar Whitesnake Klub vezetőjével, Angyalkával :) Együtt mentünk be párommal, ő ment haza, én meg a Kálvin térre, ahol már ott várt Angyalka. Beültünk egy kocsmába (vagy nevezzük presszónak), ami a NANA névre hallgat és jó kis házisert ihat az ember olcsón :D Szóval sörözgettünk és este hétig ott beszélgettünk :D Közben lejött Angel barátja is, aki szintén nagyon jó fej, és tényleg baromi sokat röhögtünk. A központi téma persze a WS volt és Mr. Coverdale (meg hát én sokat emlegettem Uriah-t, ami nem meglepő:)), és egyéb jó pasikat is alaposan kibeszéltünk :D Olyan jó érzés volt, hogy találtam valakit, aki pont olyan fanatikus mint én (ha nem jobban) és nem néz hülyének a rajongásom miatt :))) Alig várom a következő ilyen beszélgetést :D Megittam 3 söröcskét, amitől még szélesebb volt a jókedvem - ha nem lettem volna annyira fáradt, hát nem tudom, mi lett volna :D
Fél 9-re értem haza, és 9-re már jött is értem barátnőm (szintén Zsófi, aka Kicsuri:)) és indultunk a Camponához, ahol volt gimnáziumi osztálytársakkal (egy ikerpárral) volt találkozónk. Sajnos csak egyikük jött el, de így is remekül éreztük magunkat. Mivel Zsófi vezetett, ezért Beával ketten ittunk meg egy üveg fehérbort, de már annyira fáradt voltam, hogy nem hatott rám igazán, inkább csak még álmosabb lettem tőle :D
Háromnegyed 1körül estem haza, ettem vmit (mert enni se igazán volt időm a nap folyamán) aztán bedőltem az ágyba.
Hát, nagyjából ennyi eddig a hetem :) A hétvégét semmittevéssel szándékszom tölteni; pihenek, amíg még megtehetem... hétfőn már iskola :S Szóval, alváson, evésen, tv-zésen (lesz forma-1!!) és netezésen kívül mást nem fogok csinálni hétfőig :D

Huhh, megyek is, mert elég hosszú lett ez a bejegyzés, meg már elég késő/korán is van :D

Bye,
ZoSo aka Sophie :)

No még pár kép:
scrabble party :D

Bea és Zsófi a Campona előtt... a padon teszkós szatyorban a bor XD


Szerk.: most nézem, h a bejegyzés idejéhez az van kiírva, h 0:56... akkor kezdtem el írni, de most 04:03 van :D No igen, közben mással is foglalatoskodtam :D *megy durmolni*

2008. szeptember 4., csütörtök

Gondok-bajok

Remek, két hír is tetézi az amúgy sem fényes hangulatomat: lázam van megint (az utóbbi egy hónapból bő két hetet végigbetegeskedtem - mandulagyulladással); kiderült, hogy 6000 forintba fog kerülni az ötéves érettségi találkozóm. Ez nekem rengeteg pénz, főleg egyetlen estéért, főleg hogy biztosan nem fogok ennyit fogyasztani (jó, a hely bérlése is benne van, de akkor is...). Szóval most az is bizonytalanná vált, hogy el tudok-e menni, pedig nagyon várom már.
Ja, és Kedvesnek is rossz a kedve (enyhe kifejezés), és nem vagyok ott vele, hogy kipanaszkodhassa magát nekem és megölelhessem.
Oké, a baj csőstül szokott jönni, de ez azért mégis csak túlzás... :/

Na befejezem a nyavalygást, az úgysem old meg semmit, de legalább kiírtam magamból...

Bye,
ZoSo

2008. szeptember 3., szerda

Ps...

Utálom az érzést, hogy ennyire hiányzik minden pillanatban, amikor nincs velem. Lehet hogy jobban szeretem, mint kellene. Létezik egyáltalán túlzott szeretet? Mostanában sokféleképpen kimutatta, hogy szeret, és úgy érzem, én nem így tettem s tán bántja a dolog; mármint hogy csak hajtogatom, hogy szeretem, de nem mutatom ki tettekkel, amik valljuk be, sokkal meggyőzőbbek tudnak lenni. De elhatároztam, hogy ezentúl minden létező módon éreztetni fogom vele, hogy ő számomra az élet (na jó, kezdek terjengőssé válni; mostanában olyan a hangulatom, mint az erősen hullámzó tenger). Szóval kezdetnek például békén hagyom, mikor arra vágyik. Vagyis most. Egyéb dolgai vannak, nincs ideje rám, és ezt nekem el kell fogadni. Csak vagyok olyan naiv, hogy elhiszem, hogy minden gondolatát én töltöm ki, és hogy minden időt kihasználna hogy velem lehessen, vagy csak írjon egy üzenetet, hogy szeret, vagy hogy hiányzom; mert nekem szükségem van arra, hogy ezt tudassák velem, különben rám tör a feleslegesség érzése, még ha nem is így van. Ma is kicsit undok voltam vele, persze nem direkt, egyszerűen csak rosszul aludtam, ennek megfelelően morcosan ébredtem és sajnos az Ő kedvéért sem tudtam mosolyt erőltetni az ábrázatomra. Nem akarom, hogy az ilyen helyzeteket félreértse. Hiszen nagyon hálás vagyok neki, mert tegnap este hazakísért, pedig elég messze lakunk egymástól, és emiatt a túra miatt elcsúszott a teendőivel... És a tetejébe még én is morcos vagyok vele - hát nem csoda ha nem kíváncsi rám. És annyi kérdésem lenne most hozzá, de nem tehetem fel, mert nem akarom zavarni, így hát csak emésztem magam csendben - és egyedül. Régen szerettem egyedül lenni, mostanában viszont viszolygok az érzéstől, hogy egymagam vagyok.
Ráadásul nagyon régóta halogatok egy lépést, amit muszáj lenne megtenni, mert segítene feldolgozni a veszteséget, ami év elején ért... De egyre csak halogatom. Azt hiszem, ideje erőt gyűjteni és cselekedni végre.
Áhh, jobb ha most befejezem ezt a bejegyzést, mert az egész blog ilyen depresszív írásokkal lesz tele, azt meg nem szeretném.
Nem is ilyen irományt terveztem, de majd ha jobb hangulatban leszek, bepótolom.
És a jobb hangulathoz elég egyetlen szava; remélem ezt Ő is tudja :)

Bye:
ZoSo

Ps. I Love You

Magamról

Saját fotó
Némelyek szerint szörnyűséges ember lehetek, de ez nem igaz. Gyermeki szívem van - egy befőttesüvegben az íróasztalomon.