2009. február 7., szombat

Vége

Igen, ismét túléltem egy vizsgaidőszakot. Nem úgy, ahogy akartam és terveztem, de hát mikor alakul úgy az életben bármi is, ahogy szeretnénk?? Meglett a 4-es átlag így is, ami több mint az első két félévé (nem, nem összesen :D), és körülbelül annyi, amennyit reméltem. DE három tárgyat nem csináltam meg, ebből egy nem volt kötelező (de a kredit jól jött volna), a másik kettőt meg végezhetem el ebben a félévben ismét. Még jó, hogy az egyiket "csak" vizsgakurzuson. És mindezt miért? Mert féltettem az átlagomat. Hát most röhögnék, ha olyan lenne a hangulatom...
Oké, próbálok arra koncentrálni, hogy vége. Csak ilyenkor eszembe jut, hogy basszus, hétfőtől ismét tanítás, ismét kelhetek hetente 3-szor is hajnal ötkor, írhatom a beadandókat/zh-kat/tanulmányokat/kutatásokat, és mindehhez egy szemernyi érdeklődés sem társul már. Ez csak azért érdekes, mert két tanár is hívott, hogy menjek kutatócsoportba ill. foglalkozzam ezzel és ezzel a témával jobban... Ergo úgy tűnik, mintha érdekelne. Sajnos a helyzet az, hogy egyre kevésbé... de túl sok energiát, időt és pénzt öltem már ebbe, szóval elvégzem a hátralévő másfél évet, aztán... Aztán fene se tudja, mi lesz, de felesleges is ezen gondolkozni.

Nincsenek megjegyzések:

Magamról

Saját fotó
Némelyek szerint szörnyűséges ember lehetek, de ez nem igaz. Gyermeki szívem van - egy befőttesüvegben az íróasztalomon.