2008. május 8., csütörtök

Év végi hajtás

Valami hihetetlenül kimerült vagyok már, nehéz az év vége az egyetemen... Már szinte várom a vizsgaidőszakot, mert csak 3 vizsgám lesz, és akkor már nem kell bejárkálni az egyetemre, elég "csak" tanulni itthon... Most viszont még zárthelyi zárthelyi hátán, egymásba érnek a beadandók (lassan de biztosan elkészülök velük - a legjobban a világirodalomból írt Frankenstein-féle dolgozatot élveztem). Jah, és ami a legszebb: ismét beteg vagyok... Ilyen a világon nincs. Alig egy hete másztam ki egy súlyosabb torokgyulladásból, most meg itt a nátha :( Remélem ebből hamar kilábalok. Ráadásul Kedvesem is beteg :( Nagyon jó lenne, ha már nyár volna...

Szerencsétlenségekből is kezd elegem lenni. A hosszú hétvégére szüleim pihenést terveztek vidéken, ahol tavaly nyaralni voltak, és úgy gondolták, megnézik a helyet tavasszal is, az akácvirágzást, meg pihennek kicsit. Ehhez képest... Félúton autóbalesetet szenvedtek - beléjük rohant egy Mercedes - és ahogy elnéztem, ami az autónkból maradt, csoda, hogy szinte egy karcolás nélkül megúszták. Apu képes volt felhívni a kórházból, és elnézést kérni, hogy elcseszte a hétvégémet... Naná hogy nem érdekelt, hogy nem tudok bulizni, fő, hogy megúszták... Csak most itt vagyunk autó nélkül, ki tudja, hogy fizet-e a biztosító... Szóval ömlik a sz*r ránk rendesen az utóbbi időben. Ezek után az lenne a minimum, hogy megnyerjük az ötös lottót :D

Na de hogy valami jót is írjak: megvettem a jegyet az októberi Queen+Paul Rodgers koncertre :D


Remélem, hogy el tudok majd menni a júliusi Whitesnake bulira is, mert ez most egyelőre elég bizonytalan :S

No, most ennyi... Mennem kell beadandót írni jelentéstanra :/ -.-'

Bye,
ZoSo

2008. április 27., vasárnap

Könyvfesztivál

Ma - vagyis inkább már tegnap - a Könyvfesztiválon voltunk, hogy dedikáltassunk az egyik kedvenc írónkkal, Bret Easton Ellis-szel :) Csak kb. öt perc volt az egész, de megérte két és fél órát várni rá, még úgy is, hogy én betegen mentem oda, és baromira elfáradtam a végére :)
Jobb, ha a képek beszélnek helyettem... Aki pedig esetleg nem ismerné Mr. Ellis-t, feltétlenül járjon utána, és legalább egy könyvét olvassa el ;) Meg is filmesítették három regényét, ezeket is érdemes megnézni: Nullánál is kevesebb, Amerikai pszichó és A vonzás szabályai.


Az író és én :)

Az aláírás

Dorcsi és Moncsi

Tomcsi és az uram :D

Kedvesem :)

Moncsi és Tomi :)

Majd még írok egy beszámolót arról, hogy hogyan telt az elmúlt hétvégém, és hogy milyen remek programok várnak rám az idén :D Ezzel most mindenkit felcsigáztam :D

Megyek is aludni xDD

Jóóóóóóóóó éjt!!

ZoSo


Ja, még egy videó, ami akkor készült, mikor már több mint két órája a sorban dekkoltunk :D

2008. április 22., kedd

Hiány

Kicsit szerelmes hangulatban vagyok (kicsit??), ami mostanában általános állapot nálam... Az a baj, hogy ha én szeretek valakit, akkor talán picit túlságosan is szeretek, ami nem mindig jó. De azt hiszem, hogy Ő is hasonlóképpen érez, és ettől a gondolattól mindig megnyugszom :) Most nincs velem, ma alig láttam Őt, és nagyon hiányzik :( Remélem, Ő is gondol most rám és hiányzom neki legalább feleannyira, mint ő nekem... Mivel én nem vagyok költő, meg amúgy sem megy most a betűvetés, ezért beszéljenek helyettem azok, akik jobban értenek ehhez...

A csókod festi kékre az eget,
szemed szinétől zöldülnek a fák.
Nélküled üres minden képkeret
és világtalan az egész világ.
Weöres Sándor

Ámuló parázs csillan a mélyben,
Szemeid tükre ma végtelent int.
Pillantás illan időben, s térben...
Lassuló szívemnek lobbanást hint.
Remegőn simítom ajkadról szavaid,
már őrjöng a vérem, s rohanna eléd...
Félelem markában emlékek hamvai,
de ölelő holnapom elindult Feléd...
Pálnagy László

Ezernyi titkod
bennem rejlik
számtalan szádon
ajkam fénylik
merész pillanat
téged szeretni
hiányod félni
s reménybe temetni...
Pálnagy László /egyik kedvenc idézetem tőle/

Szeretlek, jobban a szélnél,
mi öleli hosszan a fát,
Szeretlek, mintha te élnél
helyettem egy életen át.
Gyurkovics Tibor

És végül a Szerelmünk lapjai című filmből egy részlet:
"Nem lesz könnyű, iszonyú nehéz lesz. Minden nap meg kell küzdenünk, de én erre vágyom, mert akarlak téged mindenestül, örökre, együtt, minden nap."

Igen, azt hiszem, ezért megéri küzdeni... Szeretlek, Kedvesem!

2008. április 11., péntek

Vasszűz

Maybe one day
I'll be an honest man
Up till now
I'm doing the best I can
Long roads, Long days
of sunrise, to sunset
Sunrise to sunset

Dream on brothers while you can
Dream on sisters I hope you will find the one
All of our lives, covered up
quickly by the tides of time

Spend your days full of emptiness
Spend your years full of loneliness
Wasting love, in a desperate caress
Rolling shadows of night

Dream on brothers while you can
Dream on sisters I hope you will find the one
All of our lives, covered up
quickly by the tides of time

Sands are flowing and the lines are in your hand
In your eyes I see the hunger,
and the desperate cry that tears the night

Spend your days full of emptiness
Spend your years full of loneliness
Wasting love, in a desperate caress
Rolling shadows of night.

2008. április 7., hétfő

Múltidézés vol. 7.

A tegnap
2007. Aug. 24, péntek 22:05
Kategória: Én+a hülyeségeim
Tegnap kicsit hulla voltam, h írjak... Ehhez képest persze hajnalig ültem a gép előtt, és még később sem tudtam aludni. Ez van, ha az ember túljut a holtponton :D
Beiratkoztam az egyetemre. Az egész nem tartott tovább negyvenöt percnél, mely alatt elmondták, h tulajdonképp sem azt nem tudják, mikor lesz az évnyitó, sem azt, mikor kezdődik a félév (felújítják az egyetem épületét ugyanis), szóval nézzünk meg mindent a honlapjukon. Aztán kitöltöttük az indexet, beadtuk a beiratkozási papírokat, és ennyi, már jöttem is hazafelé.
Kaptam egy kisebb hőgutát útközben, baromi meleg volt, és a buszon az jelentette a légkondit, hogy nyitva volt az összes ablak és gyorsan mentünk.
Aludni akartam délután, merthogy este elvileg NIN buli a Kultiban, de aztán nem jött össze a pihenés, meg különben sem volt kedvem menni sehova, ezért úgy döntöttem, maradok, és megnézem online a Kerrang díjátadóját. Természetesen a webkamera nem működött, szóval kb fél óránként láthattam egy-egy képet az egészből, amin nem lehetett kivenni semmit... Szerencsére azért a nyerteseket nyomon tudtam követni, a lényeget már az előző bejegyzésben le is írtam :D
Azt hiszem, mára ennyi. Holnap egy érdekes találkozóm lesz, de ezt inkább nem kiabálom el, mert rám jellemző, hogy ha előre elmesélek valamit, az vagy egyáltalán nem jön össze, vagy baromi szarul sikerül :)))
Á, és most hétvégén végre megint van Forma-1, már hiányzott :D
Bye: S.

Bezártság

Kezdem nagyon unni a négy falat... Múlt csütörtök óta nem mozdultam ki, és nem azért, mert nem volt kedvem, hanem mert nem tudtam...xD És ez a folyamatos itthon punnyadás kezd rossz hatással lenni rám... Érzem, hogy támad a letargia; ott leselkedik a szobák sarkaiban, és alig várja, hogy bekebelezhessen. Igyekszem nem hagyni magam. Holnap megyek vissza a kórházba kontrollra; nem gondoltam, hogy ennyire lehet örülni ilyesminek :D Végre kimozdulok, valamint reménykedem, hogy a doki mond valami bíztatót a javulást illetően, mert nekem úgy tűnik, hogy semmi változás a "műtét" óta. Bár, ha azt jelentős előrelépésnek tekintjük, hogy ma nem sírva vettem le a kötést, akkor mégis van javulás :D
Na, megyek jegelni, remélem, hamarosan írhatok egyéb élményekről is...
Bye,
ZoSo

2008. április 5., szombat

Múltidézés vol. 6.

Untitled
2007. Aug. 22, szerda 15:33
Kategória: Én+a hülyeségeim
Ez is ANNYIRA jellemző, h amikor nem tök eseménytelen a nap, akkor nem írok ide semmit. Na nem mintha valami egetrengető dolgok történtek volna tegnap, de KIMOZDULTAM, és ez már lassan ünneplésre ad okot. Igazolványképet csináltattam egyébként, amiből (érthetetlen, h miért) három darabra van szüksége az egyetemnek. Sikerült megint a világfájdalmat kiültetni az arcomra, amikor fotóztak, de végül is mindegy, indexbe az is jó lesz.
És végre találkoztam barátnőmmel is, akit mostanában olyan ritkán látok, pedig míg egy suliba jártunk (illetve nem is iskola volt az, hanem ilyen felsőfokú-izé), akkor szinte minden nap reggeltől estig együtt lógtunk. Na erről a barátságról még mesélek majd, vannak érdekes részletei.
Holnap megyek beiratkozni. Hmm. Semmi kedvem hajnalban kelni emiatt, de remélem, érdekes élmény lesz. Mármint nem a korán kelés, az inkább kellemetlen (és nagyon is ismerős) élmény, hanem ez a beiratkozás. Ahogy egyik barátnőm megfogalmazta: "legalább már látni fogod, milyen gyíkokkal leszel körülvéve". Való igaz. Azért bízom benne, h többnyire normális (az én értelmezésemben normális) és érdekes embereket fogok ott megismerni. Fenébe, megint túl sokat filózom.
Abba is hagyom (egyelőre).
Szerintem érdekes kép. Szép. Erősen benne van, h semmi sem örök, nem igaz? (Igen, ma nem vagyok vmi vidám.)


Bye: S.

----------------------------------------------------------------------------------

Ebből bejött az, hogy érdekes embereket ismertem meg az egyetemen, szereztem új barátokat, sőt még a szerelmemmel is ott hozott össze a sors. Valamint ma sem vagyok vmi vidám, ezért a kép most is aktuális... :/ Ja, és a barátnőmet, akit említettem, azóta sem látom gyakrabban, és hiányzik nagyon... :(

Na megyek is, mert lassan betemet a letargia (és még a lábam is fáj...).

Bye: ZoSo

Múltidézés vol. 5.

Ride the Lightning

2007. Aug. 20, hétfő 17:37

Kategória:
Tegnap este készült felvétel. Akkor nem ért el idáig a vihar, remélem most másképp lesz, szeretnék még jobb képeket csinálni....


Azért nem lett rossz :)

2008. április 3., csütörtök

Műtét

A mai napom nem valami jó...illetve nem olyan tragikus, de el tudnék képzelni jobb programot is annál, hogy próbálok nem odafigyelni a lábam lüktető fájdalmára... Apró kis műtétem volt ma, tényleg nem vészes, 5 perc volt az egész, de most kezd múlni az érzéstelenítő hatása, szóval kezdem nem olyan jól érezni magam xD Közben nem volt gond... a négy szurira arcizmom sem rándult; a nővér meg is dícsért, hogy milyen fegyelmezett vagyok, mire elmondtam neki, hogy nem véletlenül, nem igazán ráz meg a tű látványa, sem az, ha belémszúrják :D A műtét maga sem volt egy dráma, bár az egyik lábamon nem hatott annyira az érzéstelenítő, szóval ott frankón éreztem, hogy mit matat a doki, de egyébként nem volt semmi gond :)
Na, jobban nem megyek bele, mert egyik barátom így is horrornak titulálta a dolgot (neki picit részletesebben meséltem xD). Megyek, pihentetem a lábaimat kicsit...
Bye
ZoSo

Múltidézés vol. 4.

Mai nap ismét
2007. Aug. 19, vasárnap 16:33
Kategória:

Hmm, ritka alkalmak egyike, h kétszer is írok egy nap. Erre két dolog vitt rá: az egyik, h olvastam pár olyan blogot, aminél azt tapasztaltam, h ezt ÉRDEMES volt olvasni, megérte azt a pár percet az életemből. Mert nem csak az volt leírva benne, h "felkeltem-ettem-tévéztem", hanem gondolatok, értelem, szépen összerakott mondatok... Örülök, h vannak itt ilyenek.

Másrészt azért írok, mert arra gondoltam, h illene kicsit bemutatkozni :D Szóval nőnemű volnék, 20 és 30 év között (bár azt hiszem a korom pontosan kiszámítható az adatlapomon lévő születési évből:)), érdeklődő, sok baráttal, sok hobbival. Ott van például az írás. És nem erre gondolok, h ide firkálgatok, hanem cikkekre, novellákra meg hasonló agyszüleményekre. Egyik kedvenc íróm mondta egyszer, h szerinte minden írásmű készen van már, csak arra várnak, h valaki megírja, papírra vesse őket. Én is így vagyok vele, írás közben úgy érzem, mintha a szavak csak átfolynának rajtam, én csak közvetítek. Esetleg közben ellenőrzöm a helyesírást és a mondatszerkezeteket :D Ez valamiféle mánia nálam, ezért is szeretnék majd egyszer lektor lenni (bár manapság inkább korrektornak nevezik), esetleg szerkesztő. Pl az is baromira idegesít, h ha elgépelek vmit, majd azt nem veszem észre, csak mikor már "publikáltam" a bejegyzést... (ez biztosan nem normális dolog, tekintve, h akaratlanul javítok másokat, ha valamit rosszul írnak/mondanak. Ezzel sokszor az idegeire is megyek az ismerőseimnek, még jó, h ennek ellenére elviselnek :D)

Vajon hozzak létre kategóriákat? Én inkább ömlesztve szeretem leírni, ami eszembe jut, vagy ami épp foglalkoztat. Most például az, h milyen frankó kis videókat találtam a neten a múlt szombati Nine Inch Nails koncertről. Nem valami jó minőségűek, de akárcsak a képeim, ezek is visszaadják azt a hangulatot, amit akkor, ott érezhettünk.

Hű, a mindenit, azt hiszem, sokat írtam (már úgy magamhoz képest), szóval most be is fejezem a szómenést egy időre :D

Bye: Sophie

U23D - 2008. 03. 27.

Múlt csütörtökön egy nagyon jó barátom jóvoltából megnézhettem a U2 együttes 3 dimenziós koncertfilmjét egy zártkörű, premier előtti vetítésen, és hát mit ne mondjak..fantasztikus élmény volt. Sosem voltam egy nagy U2 rajongó, de szerettem és szeretem őket, főleg koncerteken, mert az a látvány és hangzás, amit nyújtanak, az tényleg hatásos és nyomot hagy az emberben. Most mindehhez hozzáadjuk a 3D élményt... Erre nem nagyon léteznek szavak. Egy dolog hibádzott mindössze: a szemüveg, amit adtak, annyira szoros volt, hogy a végére már igencsak sajgott tőle a fejem... De mivel épp csak másfél órás a film, kibírható ez a kellemetlenség :)






Setlist:
1. "Vertigo"
2. "Beautiful Day"
3. "New Year's Day"
4. "Sometimes You Can't Make It on Your Own"
5. "Love and Peace or Else"
6. "Sunday Bloody Sunday"
7. "Bullet the Blue Sky"
8. "Miss Sarajevo" / Reading of the Universal Declaration of Human Rights
9. "Pride (In the Name of Love)"
10. "Where the Streets Have No Name"
11. "One"
12. "The Fly"
13. "With or Without You"
14. "Yahweh"

2008. március 31., hétfő

Láv end písz :)

A cím szó szerint értendő... Most béke van bennem és szerelem... Csodálatos volt ez a nap, megint boldog voltam és vagyok is, remélem, ez az érzés nagyon-nagyon sokáig fog tartani és minden nap tavasz lesz a szívemben... és az Övében is... Szeretlek, Kedves...!!!




"All I Want Is You"

You say you want diamonds on a ring of gold
You say you want your story to remain untold

But all the promises we made
From the cradle to the grave
When all I want is you

You say you'll give me a highway with no one on it
A treasure just to look upon it
All the riches in the night

You say you'll give me eyes in a world of blindness
A river in a time of dryness
A harbour in the tempest

But all the promises we make
From the cradle to the grave
When all I want is you

You say you want your love to work out right
To last with me through the night

You say you want diamonds on a ring of gold
Your story to remain untold
Your love not to grow cold

All the promises we break
From the cradle to the grave
When all I want is you

You
All I want is...you
All I want is...you
All I want is...you

U2

2008. március 30., vasárnap

Múltidézés vol. 3.

Ez a bejegyzés részben még ma is aktuális :D

Mindennapok
2007. Aug. 19, vasárnap 13:11

Kategória:

Olvasgattam más blogokat, és rájöttem, h az enyém nem elég izgalmas. Vagy mélyfilozófiai elemzéseket kéne írnom "az élet értelme" tárgykörben, vagy rengeteg humorral megfűszerezett, kitalált történeteket fogalmaznom az életemből. Azt hiszem, egyik sem fog menni. Filozofálgatásból kb 16 évesen kinőttem, a humor meg ugyan jelen van az életemben, de nem kacagva kelek fel és röhögőgörccsel fekszem. Lehet, h bennem van a hiba, de engem nem az érdekel, h miért érdemes élni, hanem olyan apró-cseprő hülyeségek, h végre felvettek az egyetemre (hadd ne mondjam, h hány éves vagyok, de jóval több, mint 18...), és hogy vajon fog-e menni, nem fogom-e elveszíteni az érdeklődésemet a témakör iránt, lesznek-e ott érdekes emberek... Szóval ilyen mindennapi baromságokkal vagyok elfoglalva :) Ez meg nyilván a kutyát sem érdekli, de ettől függetlenül írok ide, legalább magamnak.
Azt hiszem, most ennyi, semmi mélyenszántó nem jut eszembe jelenleg. :)

2008. március 29., szombat

Múltidézés vol. 2.

Ismét a tavalyi, másik blogból egy szösszenet:


Még mindig semmi
2007. Aug. 13, hétfő 20:20
Kategória:
Én+a hülyeségeim
Újabb nap, és még mindig nem hevertem ki a koncertet. Ami azt illeti, egyre jobban fáj mindenem a pogótól, és ez folyamatosan eszembe juttatja, hogy mit is éltem át. Bár ez a kellemes fájdalom kategóriába sorolható, és minél tovább tart, annál jobb :D
Nem hiszem el, h bárkit is érdekelnének unalmas életem részletei, de ha már elkezdtem ezt a blogot, akkor írok is bele....
Tegnap végre láttam a Ragyogást. Igen, az 1980-as, Kubrick-féle változatot. Talán ciki, hogy csak most látom először (23 évig vártam a megnézésével:)). Lényeg, h tetszett. Pedig egyfolytában azt hallom mindenkitől, h nem lett jó, és ugye még magának Kingnek sem jött be, és őszintén csodálkozom, h miért nem. Olvastam a könyvet, igen, többször is, és valóban nem egyezik meg vele a film, de szerintem ettől még hatásos, és Nicholson zseniális benne, tőle aztán lehet félni. Nem tudom, h pl a Cujo filmváltozatát látta-e Mr. King, szerintem nem, mert ha látta volna, ABBÓL is forgatott volna egy saját verziót. Annál a filmnél ez indokolt is lenne :) Ja, és még vmi, h miért is fogott meg annyira ez a film...Talán mert az egyik kedvenc zenekarom (30 seconds to mars) klipet forgatott, melynek ez a film volt az alapja (The Kill), és díjat is nyertek vele, most már jobban értem, h miért - nem alaptalanul, az tuti :)
Asszem befejezem a filmes eszmefuttatást, meg úgy mindenfélét mára, kétlem, ha ma telne tőlem bármi érdekfeszítő (nem mintha amúgy igen :D)
Bye: Sophie B.



A ragyogás

Hangulatjelentés vagy mifene

Ma végre kicsit jobb a kedvem, mint az elmúlt héten... katasztrofális volt a hét, érzelmileg meg fizikailag is. De most tán rendbe jön minden, és nem kell aggódnom többet :) Remélem, aludni is több időm lesz a jövő héttől, mert így nagyon nehéz bármit is csinálni, ha 2-3-4 órákat alszom egyik napról a másikra, pluszban még ideges és szomorú is vagyok. De most jó, most tényleg örülök, hogy élek :) És szeretem a kedvesemet, és a barátaimat, és annyira jó, hogy ők vannak nekem, nem tudom, mihez kezdenék nélkülük...
Egyébként hol van már a tavasz?? Napsütés, langymeleg, madárcsicsergés... Remélem, hamarosan eljön végre, és marad is, nem csak megmutatja magát egy-két napra...
No, hangulatomról ennyit, nem tudok fogalmazni, még nem vagyok kipihent :D
Bye
ZoSo

Múltidézés

Ma sikerült belépnem a nyáron elkezdett másik blogomba (megtaláltam a jelszót végre), és arra gondoltam, átmásolok ide pár bejegyzést :) Mintha nem is én írtam volna némelyiket.. fura volt olvasni :)



No, akkor ím az első...



Az első
2007. Aug. 12, vasárnap 20:44
Kategória:

Mivel tegnap egy fantasztikus koncertet tombolhattam végig, gondoltam, ennek az eseménynek a megosztása remek alkalom a blog-indításra :)
Tegnap a Szigeten voltam, és csakis egyetlen dolog miatt voltam hajlandó kifizetni a 8000 forintos napijegyet, ez pedig a Nine Inch Nails koncert volt. Egészen szombat reggelig fel sem fogtam igazán, h én valóban élőben fogom látni ŐKET, de mikor felkeltem aznap, akkor már tudatosult, és számoltam vissza az órákat este fél 10-ig. Az utolsó két óra telt a leglassabban, akkor már azt hittem, megkattanok, ha nem kezdődik el azonnal a NIN koncert. Aztán fél 10 után néhány perccel kialudtak a fények, és Reznorék végre megjelentek a színpadon. Még nem telt el azóta elég idő, hogy felfogjam és feldolgozzam a dolgot :D Csak annyit tudok, hogy irtózatosan jó buli volt, és egyelőre nem találok rá ennél jobb szót/szavakat. Majd ha leülepszik, akkor talán el tudom mesélni :)
Egyelőre ennyit a tegnapomról... Még nem tudom mennyire jó ötlet ez a blog írás, de majd kiderül, h folytatom-e rendszeresen vagy hagyom a fenébe. Igazából nem nagyon értem még, h miért jó kitenni a netre a magánéletünket, de talán a teljes inkognitó miatt lehet ez a fene nagy bátorság. Ha ide kéne írnom, hogy ki vagyok-mi vagyok, szerintem bele sem kezdtem volna az egészbe :D
Na jó, most túl fáradt vagyok, hogy értelmes gondolatokat öntsek szavakba, később még próbálkozom. Ha elolvassa ezt bárki is, annak nagyon köszönöm :)
Üdvözlettel: Sophie Black


A koncert zárópillanata - szerencsére le tudtam fotózni ;)

2008. március 26., szerda

Iris

Az Angyalok városa című film nem véletlenül Grammy-díjas betétdala... mostanában sokat hallgatom...

2008. március 25., kedd

Le petit prince

Egy blog-író társam hatására ismét elolvastam Saint-Exupéry csodálatos történetét, és úgy gondoltam, hogy bebiggyesztem ide az egyik kedvenc részemet... Mert gyönyörű.



"És ennek bizony immár hat éve. S én még soha senkinek sem meséltem el ezt a történetet. Bajtársaim, mikor viszontláttak, örültek, hogy élve látnak. Én szomorú voltam, de azt mondtam: "Azért, mert nagyon fáradt vagyok..."
Most már egy kicsit megvigasztalódtam. Azaz... mégsem egészen. De tudom, hogy visszatért a bolygójára, mert mikor fölkelt a nap, nem találtam ott a testét. Annyira mégsem volt nehéz... És szeretem a csillagokat hallgatni éjszakánként. Mintha ötszázmillió csengettyű volna...
De lám csak, van itt egy rendkívüli kérdés! A szájkosárról, amit a kis hercegnek rajzoltam, lefelejtettem a bőrszíjat! Sose tudhatja fölcsatolni a bárányára. S én azt kérdezem magamban: "Mi történt a bolygón? Lehet, hogy a bárány megette a virágot..."
Egyszer azt gondolom: "Nem, semmiképpen sem! A kis herceg mindig üvegbura alá teszi éjszakára a virágját, és éberen vigyáz a bárányára..." Ilyenkor boldog vagyok, és a csillagok mind kedvesen nevetnek.
Másszor meg ezt gondolom: "Az ember olykor-olykor figyelmetlen, és máris kész a baj! Egy este elfelejti föltenni az üvegburát, vagy éjszaka nesztelenül kiszökik a bárány..." És ilyenkor a csengettyűk mind csupa könnyé változnak.
Nagy rejtelem ez. Mert ti szeretitek a kis herceget, nektek se mindegy, mint ahogy nem mindegy nekem sem, hogy valahol a mindenségben, ki tudja, hol, ki tudja, merre, egy bárány, akit nem is ismerünk, lelegelt-e egy rózsát, vagy sem...
Nézzetek föl az égre. És tegyétek föl a kérdést: megette vagy nem ette meg a virágot a bárány? S aszerint, igen vagy nem, meglátjátok, egyszerre megváltozik minden...
És soha, egyetlen fölnőtt sem fogja megérteni, hogy ez milyen rettentően fontos!"




2008. március 24., hétfő

Harapásnyomok

Oda a nemrég még meglevő jókedv... Kevés rosszabb van annál, mikor az bánt meg, akit nagyon szeretünk. Főleg ha csak egy buta félreértés az egész. "Harapásnyomok vannak a szívemen", és félek, hogy ez már mindig így lesz, és a boldogság csak álom, melyet üldözni fogok életem végéig.
Na, megpróbálok aludni, bár azt hiszem, most jó darabig nem fog menni...

Good bye, blue sky

ZoSo

Adopted Cat :D

Magamról

Saját fotó
Némelyek szerint szörnyűséges ember lehetek, de ez nem igaz. Gyermeki szívem van - egy befőttesüvegben az íróasztalomon.